Akár kívül, akár belül, ha elveszítjük a stabilitás és a biztonság érzetünket, odaveszhet a bizalom is. Fontos, hogy ezeket az érzéseket újból magunkhoz vegyük oly módon, hogy a változó körülményektől a legkevésbé függhessenek.
Hogy állsz a változásokkal? Hajlandó vagy elfogadni őket, vagy inkább ellenállsz? Mi lenne, ha azt mondanám, az évszakok pont olyanok, mint az élet? Mindegyik hoz magával valamilyen értékes leckét, amit ha hasznosítani tudunk, hatékonyabban telhetnek mindennapjaink.
A barátok egy olyan család, akiket mi választunk; szokták mondani. Ha pedig egy barátság megszűnik, nagyon fájdalmas tud lenni. És bár a szerelmi kapcsolatok végéről többet szoktunk beszélni, ez a téma is fontos lelki vonatkozásokat hordoz magában.
Az önelfogadás ritkán érkezik nagy robajjal, az elhatározás pillanatában, azonnali felszólításra – ehelyett csendben bekúszik, akár évek alatt. A velünk történő események és a saját, tudatos munkánk együttes eredményeként egyszer csak érezzük, hogy észre sem vettük, de elértük az éj leple alatt.
Az Ukrajnában kialakult háborús helyzet mindenkit mélységesen megrázott, és egyelőre még nem látjuk a végét sajnos. Természetes, hogy emiatt rengeteg érzelem kavarog bennünk.
“Mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát!” Szokták hangoztatni és egy bizonyos pontig én is egyetértek ezzel. Nem kívánom támogatni a napjainkra elterjedt fiatalságkultuszt, de nem tudomást venni az idő múlásáról könnyelműség lenne
Persze, válaszoltam nagy naivan, hiszen hét év meditáció, számos megtartott teaceremónia, öt teljes nyár psytrance fesztiválokon varázslókkal, valamint két év kvázi remeteség alatt átélt önismereti tripek tömkelege szélesítette a tapasztalati spektrumomat.
Különleges élmény, amikor átszellemülhetek, és az ihletettség tiszta jelenlétéből, kapcsolódásából valami igaz, konstruktívan ható nyilvánulhat meg rajtam keresztül. Úgy érzem, az ihletettség állapotán áldás van, ez az élmény számomra spirituális.
Ahhoz, hogy valamiről beszélni tudjunk úgy, hogy mások is megértsék, közös nyelvet kell használnunk. Először pontosítani kell, mert ha mást értünk alatta, akkor könnyen lehet, egészen másról beszélünk.
Idén lesz 10 éve, hogy érettségiztem, és azt hiszem, ennyi idő távlatából sikerülhet pár kézzelfogható tanácsot adnom azoknak, akik hozzám hasonlóan úgy adták be a felvételi jelentkezésüket, hogy nem biztosak abban, amit csinálni szeretnének.
Akár kívül, akár belül, ha elveszítjük a stabilitás és a biztonság érzetünket, odaveszhet a bizalom is. Fontos, hogy ezeket az érzéseket újból magunkhoz vegyük oly módon, hogy a változó körülményektől a legkevésbé függhessenek.
Hogy állsz a változásokkal? Hajlandó vagy elfogadni őket, vagy inkább ellenállsz? Mi lenne, ha azt mondanám, az évszakok pont olyanok, mint az élet? Mindegyik hoz magával valamilyen értékes leckét, amit ha hasznosítani tudunk, hatékonyabban telhetnek mindennapjaink.
A barátok egy olyan család, akiket mi választunk; szokták mondani. Ha pedig egy barátság megszűnik, nagyon fájdalmas tud lenni. És bár a szerelmi kapcsolatok végéről többet szoktunk beszélni, ez a téma is fontos lelki vonatkozásokat hordoz magában.
Az önelfogadás ritkán érkezik nagy robajjal, az elhatározás pillanatában, azonnali felszólításra – ehelyett csendben bekúszik, akár évek alatt. A velünk történő események és a saját, tudatos munkánk együttes eredményeként egyszer csak érezzük, hogy észre sem vettük, de elértük az éj leple alatt.
Az Ukrajnában kialakult háborús helyzet mindenkit mélységesen megrázott, és egyelőre még nem látjuk a végét sajnos. Természetes, hogy emiatt rengeteg érzelem kavarog bennünk.
“Mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát!” Szokták hangoztatni és egy bizonyos pontig én is egyetértek ezzel. Nem kívánom támogatni a napjainkra elterjedt fiatalságkultuszt, de nem tudomást venni az idő múlásáról könnyelműség lenne
Persze, válaszoltam nagy naivan, hiszen hét év meditáció, számos megtartott teaceremónia, öt teljes nyár psytrance fesztiválokon varázslókkal, valamint két év kvázi remeteség alatt átélt önismereti tripek tömkelege szélesítette a tapasztalati spektrumomat.
Különleges élmény, amikor átszellemülhetek, és az ihletettség tiszta jelenlétéből, kapcsolódásából valami igaz, konstruktívan ható nyilvánulhat meg rajtam keresztül. Úgy érzem, az ihletettség állapotán áldás van, ez az élmény számomra spirituális.
Ahhoz, hogy valamiről beszélni tudjunk úgy, hogy mások is megértsék, közös nyelvet kell használnunk. Először pontosítani kell, mert ha mást értünk alatta, akkor könnyen lehet, egészen másról beszélünk.
Idén lesz 10 éve, hogy érettségiztem, és azt hiszem, ennyi idő távlatából sikerülhet pár kézzelfogható tanácsot adnom azoknak, akik hozzám hasonlóan úgy adták be a felvételi jelentkezésüket, hogy nem biztosak abban, amit csinálni szeretnének.
